Ha arra keressük a választ, mennyire terjedt el a mesterséges intelligencia Magyarországon, kiderül: az uniós átlag felén állunk. A leggyakoribb alkalmazási mód mégmindig az írott szövegek fordítása, illetve fogalmazványok, levelek készítése.
Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az ENSZ szerint a mesterséges intelligencia által jelentett veszélyekre.
Az elmúlt hetekben egyre hangosabbá vált az AI-rettegés az USA-ban, de az adatközpont-gyűlölet valójában már hónapokkal a mostani végítélet-forgatókönyvek előtt megjelent, és mára az amerikaiak többségét a beruházások ellen fordította. Az AI-cégeket korábban bőkezű támogatásokkal magukhoz csábító államok most sorra vonják vissza a milliárdos adókedvezményeket, a demokraták folyamatosan az adatközpontokkal ütik a republikánusokat, az AI-barát Donald Trump pedig a félidős választás közeledtével egyre idegesebben figyeli az eseményeket.
Közel két év alatt százszorosára nőtt a mesterséges intelligenciát használó felületekről a magyar weboldalakra érkező forgalom. A legnagyobb ugrást a híroldalak produkálták, amelyekre az elmúlt hónapokban hatszor-hétszer annyi látogató érkezett AI-felületekről, mint korábban. Az öröm mégsem felhőtlen.
A rendszer létrehozásáról Donald Trump és Hszi Csin-ping dönthet.
Hibákra vadásztak az OpenAI rendszereiben egy biztonsági kutatócsapat tagjai, nem is eredménytelenül: az Anthropic Claude-dal szúrtak ki két súlyos biztonsági hibát is.
A CNN információi szerint már a levegőben voltak azok a katonai gépek is, amelyek egy, a Közel-Keletre tartó kínai hajót akartak feltartóztatni. Szerencsére valaki az utolsó pillanatban kapcsolt.
Az amerikai elnök szerint csupa jót ad az embereknek a mesterséges intelligencia, például alacsonyabb adókat és nagyobb biztonságot az utcákon. Létre is hoz egy „AI-erőt” az Űrhaderő mintájára.
Amerikai kutatók szerint bár az elmúlt időszakban felerősödtek a mesterséges intelligencia kapcsán az apokalipsztist felvázoló forgatókönyvek, nem eszik ilyen forrón a kását.
A munkahelyek megszűnése olyan társadalmi jelenség, amelyről már van tapasztalatunk, könnyű elképzelni, de könnyű félni is tőle. De nem fognak bennünket robotok helyettesíteni, vagy legalábbis nem úgy, ahogyan elsőre gondolnánk - véli Luc Julia amerikai–francia informatikus. Szerkesztett részlet a Robot, nem pilóta című könyvből.
Az ember kihalásának előrejelzése ma nem tudományos tény, hanem valószínűségi becslés. A kutatók maguk is megosztottak abban, egyáltalán megvalósítható-e a szuperintelligencia: az a szint, amikor a gép már minden szempontból okosabb az embernél.
A botrányok után cégvezetők és kiugrott szakértők egész sora figyelmeztet: a nyakló nélkül vágtató AI-technológiai fejlődés rövid időn belül az emberi civilizációra is veszélyt fog jelenteni.
A cég alkalmazott tudományokért felelős igazgatója bírósági iratok szerint „példátlan mértékű, megdöbbentő lopásnak” nevezte, hogy a Microsoft és az OpenAI hatalmas mennyiségű újságcikket használt fel a AI-modelljei betanítására.
A mesterséges intelligencia arra készül, hogy átvegye tőlünk saját fejlesztését. Még a veszély pontos mibenlétét és súlyosságát sem vagyunk képesek felmérni, és botorság lenne bízni általunk teremtett nullák és egyesek jóindulatában.
Biológiai kísérleteket szeretne végezni az Anthropic, ehhez létre is hoztak egy valódi laboratóriumot.
New York állam vezetése egy olyan megoldást tett le az asztalra, amely kárpótolná a lakosságot az adatközpontok építése miatt.
A banki adataira pályázik a RatHat nevű androidos vírus, amelynek működését már AI-jal automatizálták a támadók. Ráadásul törölhetetlen.
A következő generációs Claude kutatás-fejlesztési feladatainak 26 százalékát végzi már AI az Anthropicnál.
Elképesztően sok elektronikai hulladékot generálhat a következő évtizedekben a mesterséges intelligencia, és ez sokkal nagyobb problémát okozhat, mint azt eddig sejtették.
A kutatók a GPT-6 Astra egy kiadatlan változatát tesztelték, amikor egy meglehetősen rémisztő megfogalmazást tett az algoritmus.
